Vicces, de ma elkezdték feltenni a Sétáló utcában a karácsonyi világítást. A munkások túláradó napsütésben, pólóban szerelik a füzéreket. El kell áruljak egy titkot. Azért van jó idő, mert még mindig nem érkeztek meg az ablakaink, és én minden egyes nap megkérem a komplett Univerzumot, hogy tartson ki, és ne küldjön esőt, se ködöt hétfőig, amikor is állítólag bekerülnek a gyönyörű ablaktábláink. Ígérem, hogy a karácsony közeledtével kis bársonyos havat is, meg családi békét is fogok kérni. Meg töltött káposztát.

Már az elmúlt hetekben elkészültünk az ablaknyílásokkal, mert először november 5-re ígérték a nyílászárókat. Jön egy nappali ablak, vele egy méretben egy fürdő ablak, meg egy pici Wc ablak:

meg egy konyhai:

a folyosóra egy kombinált, meg egy bukó:

Azt hiszem, hogy rendesen kiszellőzött a ház a fél év alatt, meg nem árt kívül tartani a titákat sem, ugyanis továbbra is a házon belül helyezik el a kis gőzölgő briósokat... tudnám, hogy miért jó nekik a betonra kakilni...

A bejárati ajtónk egyelőre marad a régi, mert azt asztalossal szeretnénk csináltatni. A páromnak van egy csomó kiszáradt faanyaga, tölgy,bükk, meg csomoros nyár. Ebből készül majd a bejáratunk, ha végre tudok választani egyet a netről, a kismillió stílus közül. Ami biztos, hogy sok helyen fogjuk használni a fát.

Nemrég voltam egy házban, ahol tiszta lambéria volt minden: a fal, a mennyezet, és a padló is fa volt. Annyira barátságos hatást keltett, hogy eldöntöttem, a rideg minimált szelektáljuk. Kandalló kell, faburkolat, meg egy hálás kutya menhelyről. Meg sült kolbász. Felvetődött bennünk az is, hogy a ház új része gerendaház lesz. Nagyon látványos, és barátságos, csak még az árakat nem mertem megnézni...

Szóval talán már csak pár nap,és zárt lesz a ház. Lehet fűteni, meg vakolni a maradék dolgokat. Ja, egyébként boszorkányégetést is vállalhatnék, mert térdig járunk a diófalevélben... hétvégén máglya lesz!

(Ezt a posztot ebédidőben írtam, asszem kiérződik.)